• cube

  • cubeRandom

Tárgykatalógus

A visegrádi ferences kolostor káptalanterme és annak boltozata

Jelenleg nincs munkaanyag feltöltve a tárgyhoz

Leírás A visegrádi ferences kolostor a 15. század végének, 16. század elejének egyik legnagyobb magyarországi obszerváns ferences épülete volt. A Zsigmond király által alapított kolostor a királyi palota déli oldalán állt, építészetileg - és feltehetőleg funkcionálisan is - közvetlen kapcsolatban volt a palotával. A kolostorépülettől délre állt a nagyméretű, Szűz Máriának szentelt kolostortemplom. A kolostor helyiségei a kerengőfolyosóhoz csatlakoztak: a sekrestye, a káptalanterem és a pince keleten helyezkedett el, a refektórium talán nyugaton, míg a szerzetesi cellák az emeletén lehettek. A 15. század közepén épületei használhatatlanná váltak, az elhagyott kolostor helyreállítását Mátyás király kezdte meg, majd II. Ulászló fejezte be. „...1513. május 15-én már a visegrádi kolostorban tartották az obszerváns rendtartomány közgyűlését. Az újjáépített kolostor jelentőségét mutatja, hogy 1514. május 1-jén a rendtartomány vezetői újra itt gyűltek össze, hogy megválasszák az assisi rendi nagykáptalanra küldendő követeket.” (Buzás-Laszlovszky-Papp-Szekér-Szőke 1994. 283.) Az új és nagyobb templomszentélyt pompás hálóboltozattal építették meg, és beboltozták a kolostor kerengőjét, valamint káptalantermét is. „...a kora újkori lassú pusztulási folyamat során a késő gótikus boltozatok (kerengőfolyosó, káptalanterem) beszakadtak, a lezuhant boltozat faragott kövei és a boltsüveg téglafalazatának nagyobb tömbjei általában az adott épületrész padlóján feküdtek. Voltak olyan boltozatszakaszok, ahol az eredeti faragott kövek 80-90 százaléka ebben a helyzetben előkerült.” (Laszlovszky 2004. 62.) „A keleti kolostorszárny feltárásának kétségkívül legjelentősebb részlete a káptalanterem-kápolna kutatása. Héjj Miklós már korábban megtalálta ennek részleteit, de csak a közelmúlt teljes feltárása hozta felszínre a kolostor egyik leggazdagabb építészeti kidolgozású részletét. A téglapadlózatra lezuhant késő gótikus, összetett boltozat szerkezetét már korábban is ismertük, most viszont sikerült feltárni az eredeti, faragott kőanyag legnagyobb részét. Az omladékszint megőrizte a keleti fal előtt álló oltár jelentős maradványait is.” (Laszlovszky 2004. 63-64.) „A kápolna boltozata alaprajzi vetületében fejlett csillagalakzatot mutat, mely elég gyakori forma, számos példája ismert mind a magyarországi, mind a csehországi és a német nyelvterület anyagában.” (Buzás-Laszlovszky-Papp-Szekér-Szőke 1994. 291.)
Anyaga A boltozat elemeinek anyaga: festett mészkő.
Megtalálás ideje 1982 ősze; 2003 júliusa
Kora Káptalanterem: 1. periódus: Kr.u. 1420-as évek, 2. periódus: Kr.u. 15. század, 3. periódus: Kr.u. 1500 körül; Boltozata: Kr.u. 16. század első évtizede
Megjelenések
(cikkek/hírek/publikációk/kiállítások)
Buzás, Gergely – Laszlovszky, József – Papp, Szilárd – Szekér, György – Szőke, Mátyás: A visegrádi ferences kolostor. In.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk.: Haris Andrea. Budapest, 1994. 281-304.; Buzás, Gergely – Laszlovszky, József – Papp, Szilárd – Szekér, György – Szőke, Mátyás: The Franciscan friary of Visegrád. (History, archaeological remains, the results of the 1990-1993 campaigns). In.: Medieval Visegrád. Royal Castle, Palace, Town and Franciscan Friary. Ed. Laszlovszky, József. Dissertationes Pannonicae Ser. III. Vol. 4. Budapest, 1995. 26-33.; A. Halász Ágoston – Mordovin Maxim: Adatok a visegrádi ferences kolostor építéstörténetéhez. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2002. 232-250.; Laszlovszky József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település. (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről). In.: „Es tu scholaris”. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. Szerk.: F. Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly - Végh András. (Monumenta Historica Budapestinensia 13.) Budapest, 2004. 61-70.; Laszlovszky, József: Crown, Gown and Town: Zones of Royal, Ecclesiastical and Civic Interaction in Medieval Buda and Visegrád. In.: Segregation – Integration – Assimilation. Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe. Eds: Keene, Derek – Nagy, Balázs – Szende, Katalin. (Historical Urban Studies). Farnham – Burlington, 2009. 179-203.; Laszlovszky József: A Zsigmond kori királyi palota és a visegrádi ferences kolostor. Rezidencia és egyházi alapítások. In.: A visegrádi királyi palota. Szerk.: Buzás Gergely – Orosz Krisztina. Budapest, 2010. 213-223.
Tárolás helye (Őrzési hely/elhelyezés) Az egykori boltozat faragott kövei: MNM Mátyás Király Múzeuma, Visegrád
Állapota Töredékes.
Szakirodalom/hivatkozás Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I-II. Budapest, 1922-1924.; F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Budapest, 2000.
Lelőhely/gyűjtőhely (helység) Visegrád - a királyi palota déli oldalán elhelyezkedő ferences kolostor
Méret, súly Pl. Zárókő 1: 21 cm x 41 cm x 41 cm; Zárókő 2: 22 cm x 52 cm x 52 cm
Leltári szám A boltozat valamennyi eleme leltározatlan.
Feltáró/Gyűjtő Héjj Miklós; Szőke Mátyás, Buzás Gergely, Laszlovszky József

Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom