• cube

  • cubeRandom

Tárgykatalógus

Árpádházi Szent Margit második síremlékének töredékei - Apácafej

Jelenleg nincs munkaanyag feltöltve a tárgyhoz

Leírás Apácafejet ábrázoló töredék Árpádházi Szent Margit második síremlékéről, amely a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában állt. IV. Béla és Laskaris Mária leánya, a szentéletű apáca Margit hercegnő 1270-ben vagy 1271-ben hunyt el, és kívánsága szerint a kolostortemplom főoltára előtt kialakított sírban temették el. Az életében már csodatévő szentként tisztelt Margit első síremlékét a Lombardiából származó Albert és Péter kőfaragó készítette el vörös márványból. A Margit magyar nyelvű legendáját 1510 körül másoló Ráskai Lea – aki ugyancsak a margitszigeti kolostorban élt – újabb adatokkal szolgált a síremlékről, amelyet bizonyosan látott. Lővei Pál művészettörténész kutatásai szerint: „A források alapján tehát 1510-ben Szent Margit sírja fölött két síremlék is állt, az egyiket vörös márványból készítették halálát követően (az anyag színét a latin források nem, csupán Ráskai Lea írta le, így a kő az ő korában is látható volt még), a másikat pedig fehér márványból faragták. Ez utóbbinak maradványaival azonosítható az a száznál több, fehér márvány töredék – domborművek […], párkányok, szobrokkal díszített oszlopok részletei –, amelyek többsége a 20. században folytatott ásatások során került napvilágra.” (Lővei 2009. 489.) A kisméretű fejtöredék „archaikus mosolya” „a 13. századi reimsi szobrászatban (József mester) gyökerezik, de tradíciója a 14. században is tovább élt, éppen a margitszigeti töredékekkel anyagban és technikában nagyon jól összevethető márványsíremlékeken és kisméretű, márványból készült szobrokon. A klasszikus gótikus francia építészet és szobrászat erős hatással volt Nápolynak és környékének művészetére a 13. század utolsó harmadában és a 14. század első felében - a művészeti importtal is a királyi családnak a francia uralkodóházzal való rokonságát kívánták hangsúlyozni.” (Lővei Pál közlése – Lővei 1994. 261.) (Lásd még a Tárgykatalógus „Férfifej” és „Apácafejek” oldalát.)
Anyaga szürkésfehér és fehér márvány (durvább és finomabb kristályszerkezettel)
Megtalálás ideje 1937-1938.
Kora Kr.u. 1335-1340
Megjelenések
(cikkek/hírek/publikációk/kiállítások)
Lux Géza: Újabb ásatások a Margitszigeten. Különlenyomat a Technika (19.) 1938. évi 6. számából. Budapest, 1938. 5-6, 12., 10-11. kép; Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke. In.: Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke és egyéb tanulmányok (BSzVM 15.) Budapest, 1944. 5-33.; 10-36., 1-16. kép; Balogh Jolán: Tino di Camaino magyarországi kapcsolatai. Művészettörténeti Értesítő 2 (1953) 107-110.; 107-109.; Lővei, Pál: The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Arpad-Dynasty. Acta Historiae Artium 26 (1980) 175-221.; 180-221.; Schmidt, G.: Typen und Bildmotive des spätmittelalterlichen Monumentalgrabes. Skulptur und Grabmal des Spätmittelalters in Rom und Italien. Hg.: Grams, J., Romanini, A. M. Wien 1990. 13-83.; 54. (267. jegyzet); Garms, J.: Gräber von Heiligen und Seligen. Skulptur und Grabmal des Spätmittelalters in Rom und Italien. Hg.: Grams, J., Romanini, A. M. Wien 1990. 83-105.; 85-86.; Lővei Pál: Árpádházi Szent Margit második síremlékének töredékei. (Kat. sz. IV-25.) In.: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus. Szerk.: Mikó Árpád – Takács Imre. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994. 260-261. (IV-25a); Lővei Pál: Posuit hoc monumentum pro aeterna memoria: Bevezető fejezetek a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusához. Akadémiai doktori értekezés. I-II. kötet. Budapest, 2009.
Tárolás helye (Őrzési hely/elhelyezés) Budapest, Budapesti Történeti Múzeum
Állapota Töredékes. Restaurált.
Szakirodalom/hivatkozás Lux Kálmán: A síremlék rekonstrukciója. In.: Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke és egyéb tanulmányok (BSzVM 15.) Budapest, 1944. 34-36.; Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor. Budapest Régiségei 22. (1971) 245-268.; Feuerné Tóth Rózsa: V. István király sírja a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában. Budapest Régiségei 21. (1964) 115-131.; Irásné Melis Katalin: A Budapest–Margit-szigeti középkori királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor kutatása. Régészeti, történeti adatok. In.: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. I-II. Szerk.: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Budapest, 2010. I. 421–437.; Irásné Melis Katalin: A margitszigeti királyi udvarhely átépítése és a domonkos apácakolostor alapítása (1243-1255). In.: A tatárjárás (1241-42). Szerk.: Ritoók Ágnes. Budapest, 2007. 115-119.; Kovács Eszter: Budapest, XIII. Margitsziget, domonkos apácakolostor. In.: Régészeti kutatások Magyarországon 2005. Budapest, 2006.
Lelőhely/gyűjtőhely (helység) Budapest - a margitszigeti domonkos apácakolostor romjai között
Méret, súly 6,4 cm x 6,2 cm x 4,9 cm
Leltári szám 52.1482.1
Feltáró/Gyűjtő Lux Géza

Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom