• cube

  • cubeRandom

Tárgykatalógus

Árpádházi Szent Margit második síremlékének töredékei - Férfifej

Jelenleg nincs munkaanyag feltöltve a tárgyhoz

Leírás Férfifejet ábrázoló töredék Árpádházi Szent Margit második síremlékéről, amely a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában állt. A dús hajzatú férfi arcán – az „Apácafej”-hez hasonlóan – „archaikus mosoly" látható. (Lásd bővebben a Tárgykatalógus „Apácafej” és „Apácafejek” oldalát.) Lux Géza így írt a kolostor 1937-1938-as ásatásán felfedezett leletekről: „…még fontosabb jelentőségűek azok a fehér márvány töredékek, amelyek meglepő nagy számmal kerültek napvilágra szerteszórva a kolostor egész területén, hol falazó anyagként elbontott falak mélyében, hol törmelékként tégla és cserép közt a romokat elborító halmokban. […] Legbecsesebb azonban két darab, egyike épségben lévő apácafőt, a másika pedig sértetlen férfifejet ábrázol. Közös jellege a két arcábrázolásnak az arc vonásain elömlő mosoly, az archaistikus derű, mely olyannyira sajátja a korai francia gót szobrászatnak.” (Lux 1938. 12.) Az előkerült töredékekből Lux Kálmán, majd Lővei Pál készítette el a Szent Margit-síremlék rekonstrukcióját. „Az illeszkedő részek összeragasztása után a rekonstrukcióhoz mintegy 100 töredék állt rendelkezésre. Ezek között egy domborműves szarkofág, két párkány és oszlopszobrokkal ékes oszlopok darabjai láthatók. A faragványok oldalain és hátán függőleges és vízszintes hornyok találhatók, ezekben a síremlék belső, valószínűleg vasból készült vázának rúdjai voltak. Ez a támaszrendszer nagymértékben segítette a rekonstrukció elkészítését. A szarkofágot mind a négy oldalán domborműves táblák alkották. A domborműveken a Margit-legenda jeleneteit örökítették meg. Egy oltár előtti felajánlást és egy halottsiratást ábrázoló jelenetből maradtak meg viszonylag nagyobb darabok, ezenkívül néhány drapériarészlet és kisméretű fej emelkedik ki az anyagból. A két párkány a szarkofágot alulról és felülről fogta közre. Nagyszámú külföldi analógia alapján valószínű, hogy az oszlopok a szarkofág alatt helyezkedtek el. Az első, vörösmárvány lap e második síremlék elkészülte után is látható maradt, valószínűleg az oszlopok között.” „A szarkofág 226-289 x 116-174 cm alapterületű lehetett, a síremlék magassága kb. 180-190 cm volt.” (Lővei Pál közlése – Lővei 1994. 260.)
Anyaga szürkésfehér és fehér márvány (durvább és finomabb kristályszerkezettel)
Megtalálás ideje 1937-1938.
Kora Kr.u. 1335-1340
Megjelenések
(cikkek/hírek/publikációk/kiállítások)
Lux Géza: Újabb ásatások a Margitszigeten. Különlenyomat a Technika (19.) 1938. évi 6. számából. Budapest, 1938. 5-6, 12., 10-11. kép; Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke. In.: Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke és egyéb tanulmányok (BSzVM 15.) Budapest, 1944. 5-33.; 10-36., 1-16. kép; Balogh Jolán: Tino di Camaino magyarországi kapcsolatai. Művészettörténeti Értesítő 2 (1953) 107-110.; 107-109.; Lővei, Pál: The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Arpad-Dynasty. Acta Historiae Artium 26 (1980) 175-221.; 180-221.; Schmidt, G.: Typen und Bildmotive des spätmittelalterlichen Monumentalgrabes. Skulptur und Grabmal des Spätmittelalters in Rom und Italien. Hg.: Grams, J., Romanini, A. M. Wien 1990. 13-83.; 54. (267. jegyzet); Garms, J.: Gräber von Heiligen und Seligen. Skulptur und Grabmal des Spätmittelalters in Rom und Italien. Hg.: Grams, J., Romanini, A. M. Wien 1990. 83-105.; 85-86.; Lővei Pál: Árpádházi Szent Margit második síremlékének töredékei. (Kat. sz. IV-25.) In.: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus. Szerk.: Mikó Árpád – Takács Imre. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994. 260-261. (IV-25b); Lővei Pál: Posuit hoc monumentum pro aeterna memoria: Bevezető fejezetek a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusához. Akadémiai doktori értekezés. I-II. kötet. Budapest, 2009.
Tárolás helye (Őrzési hely/elhelyezés) Budapest, Budapesti Történeti Múzeum
Állapota Töredékes. Restaurált.
Szakirodalom/hivatkozás Lux Kálmán: A síremlék rekonstrukciója. In.: Horváth Henrik: Árpádházi Szent Margit síremléke és egyéb tanulmányok (BSzVM 15.) Budapest, 1944. 34-36.; Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor. Budapest Régiségei 22. (1971) 245-268.; Feuerné Tóth Rózsa: V. István király sírja a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában. Budapest Régiségei 21. (1964) 115-131.; Irásné Melis Katalin: A Budapest–Margit-szigeti középkori királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor kutatása. Régészeti, történeti adatok. In.: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. I-II. Szerk.: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Budapest, 2010. I. 421–437.; Irásné Melis Katalin: A margitszigeti királyi udvarhely átépítése és a domonkos apácakolostor alapítása (1243-1255). In.: A tatárjárás (1241-42). Szerk.: Ritoók Ágnes. Budapest, 2007. 115-119.; Kovács Eszter: Budapest, XIII. Margitsziget, domonkos apácakolostor. In.: Régészeti kutatások Magyarországon 2005. Budapest, 2006.
Lelőhely/gyűjtőhely (helység) Budapest - a margitszigeti domonkos apácakolostor romjai között
Méret, súly 6,4 cm x 6,2 cm x 2 cm
Leltári szám 52.1483.1
Feltáró/Gyűjtő Lux Géza

Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom