• cube

  • cubeRandom

Tárgykatalógus

Ecsedi Báthori István (†1605) országbíró és zsoltáríró tumbája

Jelenleg nincs munkaanyag feltöltve a tárgyhoz

Leírás Ecsedi Báthori (V.) István (1555-1605) országbíró és zsoltáríró a család ecsedi ágának utolsó férfi tagja, "a magyar reneszánsz főurak egyik legjellegzetesebb, rendkívűl erős egyéniségű, és igen nagy tekintélyű alakja volt." (Dienes 2005.) "1603-ban kelt végrendeletében így rendelkezett saját temetéséről: „Annak okáért temessenek éngemet az bátori szentegyházba, ott, azhol én immár Isten segétségéből az sért megcsináltattam. Nagy pompával engemet ne temessenek, csak az én rendem szerént tisztességgel, és csak úgy is, azmint az üdő szenvedi és kívánja, nem szövétnekkel, se keresztet ne varrjanak koporsómra, azmint láttam némelyeknek, pápai bolondság nékem nem kell." […] A hatalmas, kőből faragott sírládát, az egyik rajta levő felirat szerint, Báthory István fogadott fia, Somlyai Báthory Gábor (1589–1613) készíttette, még az erdélyi fejedelemmé való megválasztását megelőző esztendők során.” (Szentmártoni 2011. 235-236. - A végrendelet részletének forrása: Vadász 2002. 26.) A fehér kőből faragott tumba "fedőlapjának közepén olaszkoszorúban a Báthori család sárkányos címere látható, négy négyszögű rozetta kíséretében. Fölötte egyik oldalán füles, másikon íves tábla, alatta mindkét oldalán íves záródású tábla. [...] A vidékies reneszánsz faragványok az egykorú erdélyi díszítőszobrászat körébe utalják a szarkofágot..." (SzSzMM 1987. 147-148.) A fedlap szélén két sorba, valamint a szarkofág két hosszanti oldalának tábláiba prózai feliratokat faragtak, míg a fedlap tábláiban sírversek olvashatók. A tumba rövid oldalain a család címere látható. Szentmártoni Szabó Gáza legújabb kutatása szerint "a tumba mindeddig észre nem vett irodalmi érdekességet hordoz magán. A fedőlap kisebbik tábláján olvasható [...] epigramma ugyanis nem más, mint Janus Pannonius két elégiájából vett, négy-négy sornyi, szószerinti idézet! […]A kálvinista főúr sírján tehát egy kocsihajtót és egy római pápa anyját elsirató elégia kontaminációja olvasható! A kompilátor személyét Báthory István prédikátorai körében sejtjük fellelni. A síremlék oldalaira és fedőlapjára metszett feliratokat vélhetőleg Hodászi Lukács nagyecsedi református prédikátor, majd debreceni püspök szövegezte meg." (Szentmártoni 2011. 238-240.)
Anyaga
Megtalálás ideje Elhelyezésének idejétől a nyírbátori református templomban.
Kora Kr.u. 1605 (1607)
Megjelenések
(cikkek/hírek/publikációk/kiállítások)
Ecsedi Báthory István végrendelete 1603. Bevezetéssel közreadja Vadász Veronika. Szeged, 2002.; Entz Géza – Szalontai Barnabás – Csernyánszky Mária – Mendele Ferenc: Nyírbátor. Szerk.: Entz Géza: Magyarország műemléki topográfiája XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Budapest, 1987. 133-152.; 147-148.; Entz Géza – Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Budapest, 1959. ; Kalmár János – Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. (1959) Nyíregyháza, 1961. 63-70., XI-XIX. tábla; 69-70., XVIII. tábla 1. kép; Leffler Béla: A nyírbátori református templom. Archaeologiai Értesítő 35 (1915) 261-286.; Szentmártoni Szabó Géza: „Márvánkőben metszett írás kopik, vészhet” (Nevezetes verssorok Ecsedi Báthory István nyírbátori tumbáján). Irodalomtörténeti Közlemények 115 (2011) 235–245.
Tárolás helye (Őrzési hely/elhelyezés) Nyírbátor - református templom (egykori Szent György-templom)
Állapota Restaurált.
Szakirodalom/hivatkozás Dienes Dénes: Az imádkozó nagyságos úr. Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 15. (2005) 187-189.; Ecsedi Báthory István. In.: A magyar irodalom története. Főszerk.: Sőtér István. II. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk.: Klaniczay Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.; Ecsedi Báthory István meditációi. Sajtó alá rendezte Erdei Klára és Keveházi Katalin. Budapest–Szeged, 1984. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 8.); Jenei Ferenc: Az ecsedi Báthoriakról. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 10. (1967) Nyíregyháza, 1968. 103-107.
Lelőhely/gyűjtőhely (helység) Nyírbátor - református templom (egykori Szent György-templom)
Méret, súly 213 cm x 118 cm x 98 cm
Leltári szám Nincs.
Feltáró/Gyűjtő Nincs.

Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom