• cube

  • cubeRandom

Tárgykatalógus

Nyírbátori teljes stallum, MNM

Jelenleg nincs munkaanyag feltöltve a tárgyhoz

Leírás A nyírbátori stallumok (hátas padsorok vagy kórusszéksorok) a magyar bútorművészet legjelentősebb alkotásai. A baldachinos, ún. teljes stallum 14 üléses, alaprajza L-alakú: "a 14 ülésből kettő a többivel derékszöget alkot. [...] A felső sor előtt, valamivel alacsonyabb szintben 11 üléses pad áll, a felső sor számára térdepelővel és olvasópolccal kiképezve, elől a fentihez hasonló ülésekkel. Az ötödik és hatodik ülés között kis megszakítás van bejárat számára. [...] Függőleges felépítésében három részre tagolható: magukra az ülésekre, ezek háttámláira és a baldachinra." (Bárányné 1937. 9.) A két teljes stallumban tehát eredetileg összesen 50 ülőhely volt. "A berakott háttámlákat egységesen futó 15 cm széles friz zárja le és ez szolgáltatja a baldachinhoz való átmenetet. [...] Az üléseket koronázó hatalmas baldachin az egész stallum legpompásabb része. Akantuszleveles konzolok tartják az egyes üléseknek megfelelő dongaboltozatos íveket, melyeket széles plasztikus friz és profilált koszorú-párkány koronáz." (Bárányné 1937. 12.) "A mennyezetet, párkányt, valamint az ülések közötti válaszfalakat és a padvégeket domború faragványok, a magas háttámlák egy részét és az ülések alatti hátlapokat laposfaragású indaminták díszítik. A változatos mértani mintájú berakásos keretek a magas háttámlák többségén intarziás képeket vesznek körül. Az egyik berakásos táblán a készítő mester neve: F. MARONE felirat olvasható. Egy másik táblán latin nyelvű felirat örökíti meg a megrendelő Báthori testvérek: György, István és András nevét és méltóságát, valamint a készítés évszámát." (Kovalovszky 1980. 29.) A stallumok mestere valószínűleg a neves olivetanus szerzetes, Roberto Marone intarziakészítő fivére volt, és a hátaspadok a firenzei Via Dei Servi híres asztalosműhely stílusához, tevékenységéhez kapcsolhatók. (SzSzMM 1987., Voit 1961.) A nyírbátori stallumok eredeti felállítási helyéről (nyírbátori minorita vagy református templom) régóta szakmai vita zajlik. (A megrendelő személyéről és a stallum eredeti rendeltetési helyéről újabban lsd. C. Tóth Norbert feltételezését: eredetileg Bátori Miklós püspök készíttette, és a váci székesegyházba szánta, de "meghalt, mielőtt az általa megrendelt stallumok elkészültek volna." (C. Tóth 2009. 164.))
Anyaga Tölgyfa. Mennyezet: borovi fenyő, intarzia: paliszander-, puszpáng-, tölgy- és szilfa.
Megtalálás ideje A Nemzeti Múzeumba kerülés ideje: 1933. A Nemzeti Múzeum megvásárolja a megrongálódott, hiányos nyírbátori padsorokat.
Kora Kr.u. 1511.
Megjelenések
(cikkek/hírek/publikációk/kiállítások)
Bárányné Oberschall Magda: A nyírbátori stallumok (21 táblával) (Bibliotheca Humanitatis Historica, a Magyar Nemzeti Múzeum Művelődéstörténeti Kiadványai II.) Magyar Történeti Múzeum, Budapest, 1937.; C. Tóth Norbert: Észrevételek a nyírbátori stallum egykori elhelyezéséről. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009) 159–164.; Dévényi Józsefné: A nyírbátori stallum. (A nyírbátori Báthori István Múzeum füzetei.) Nyírbátor, 1957.; Entz Géza – Szalontai Barnabás – Csernyánszky Mária – Mendele Ferenc: Nyírbátor. Szerk.: Entz Géza: Magyarország műemléki topográfiája XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Budapest, 1987. 133-152.; 141., 148-149.; Entz Géza – Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Budapest, 1959.; Kovalovszky Júlia: Gótikus és reneszánsz bútorok. Budapest, 1980. 17–20., 25., 29., VI. tábla, 39-53. kép; Leffler Béla: A nyírbátori református templom. Archaeologiai Értesítő 35 (1915) 261-286.; Németh Péter: A nyírbátori Szent György-templom – új megvilágításban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 41. (2006) 377–382.; 379–381.;Papp Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480–1515. Balassi Kiadó, Budapest, 2005. A Szent György-templom Nyírbátorban: 67–75., 194–200., 260-294. (CI-CXVIII. tábla). A stallumok: 72-76., 267., 290-292. (CIV., CXVI-CXVII. tábla); Voit Pál: Műhely a Via Dei Servin. Művészettörténeti Értesítő 10. (1961) 97–130.
Tárolás helye (Őrzési hely/elhelyezés) Magyar Nemzeti Múzeum
Állapota Restaurált
Szakirodalom/hivatkozás
Lelőhely/gyűjtőhely (helység) Nyírbátor - református templom (egykori Szent György-templom)
Méret, súly 208 cm x 1055 cm x 379 cm
Leltári szám 67/1933. a, c.
Feltáró/Gyűjtő 1889: Möller István, 1933: Varju Elemér

Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom