• cube

  • cubeRandom

Thury-vár

Várpalota keletkezésének megbízható írásos bizonyítékai IV. Béla király idejéből származnak, amikor még a Csák és Szalók nemzetség birtokának része volt az egész környék. A Bakonyban található fellegvár építése a XIV. század elejére tehető, feltételezhetően 1326 utánra, ugyanis az ősbirtokos Szalók nemzetség ekkor adta át Nagy Lajos királynak a területet. Konth Miklós Nagy Lajos királytól az Újlaky birtokkal együtt megkapta az Újlaky előnév viselésének jogát is. Fia, Újlaky Konth László apja halálakor nemcsak nagy vagyonát örökölte, de minden fontos tisztségét is továbbvitte. Mivel a vár a terepadottságok miatt nem igazán volt bővíthető, az Újlaky család a XIV. század második felében Bátorkőnél tágasabb, kényelmesebb lakóépületet emelt magának. Miklós és László még együtt kezdték el építeni a ranghoz méltóbb udvarházat, az őrhely jellegű szűk várból ugyanis képtelenek voltak ellátni a hatalmas birtok ellenőrzését és egyéb országos jelentőségű ügyeik intézését.

Az építés helyéül a jelenlegi Thury-vár területét választották ki. A Bakony és Sárrét találkozásánál fekvő terület már akkor is kisebb település volt kedvező feltételekkel, a Fehérvár-Veszprémi római út mellett. Az építés lefolytatásáról csak annyit tudunk bizonyosan, hogy 1397-ben már készen állt a palota. Ezért lehetünk büszkék arra, hogy a több mint 600 éves várfalak őrzik a múlt emlékét Várpalota városban! Az U-alakú tömböt az északkeleti sarkán első formájában egy torony is erősítette, valamint az udvart fal zárta le. 1397-ben találkozhatunk először a nevével oklevélben, ahol "Palota"-ként említik. Az elnevezés pontosan fedte a valóságot, hiszen kúriánál nagyobb, várkastélynál, várnál kisebb, illetőleg kevésbé erődített építmény volt.

Az érdeklődő a Thury-várat kívül - belül megtekintheti és bejárhatja! A virtuális túra megkezdéséhez kattints ide!


Új Széchenyi Terv
arrow bottom
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg.
arrow bottom